VACZIJANOS.BLOG.HU

Életének 76. évében elhunyt Makovecz Imre Kossuth-díjas építész. Élete szinte elválaszthatatlanul kötődött a XII. kerülethez, 2007-ben a Hegyvidék díszpolgárává választották. Itt töltötte a gyermekkorát, innen indult világraszóló karrierje, és néhány évtizeddel később ide tért vissza, hogy szakértelmével segítse a kerület fejlődését. Egyszer megrendítő megtiszteltetésnek nevezte díszpolgári elismerést, és így vallott a kitüntetés átvételekor: „Összefogásra van szükség, hogy újra felépítsük Magyarországot.”

Pár nappal ezelőtt a Samsung cég elnöke látogatott el hozzánk. A találkozó jóval több volt mint udvariassági látogatás, hiszen a cég egy olyan referencia-iskolát szeretne találni és támogatni a kerületben, ahol tankönyv nélkül, kizárólag táblagépekkel és digitális tananyaggal folyna az oktatás. Koreában már működik ilyen és hallgatva a beszámolójukat, az egész olyan volt, mintha egy tudományos-fantasztikus film forgatókönyvét olvastuk volna. Ez a munka persze rengeteg előkészítést igényel, de jó érzés volt, hogy Európában itt nálunk a Hegyvidéken próbálják ezt elsőként megvalósítani.

A Fővárosi Közgyűlés ma visszavonta a magyarokat „röfögő, moslékzabáló alattvalónak” nevező  Kertész Ákos és Gergényi „Gumilövedék” Péter díszpolgári kinevezéseit. Amit ők ketten műveltek, az tényleg elképesztő volt. Egyébként Gergényi kinevezése, amelyet jutalomként kapott 2006 után, számomra Demszky Gábor húszéves politikai ámokfutásának legsötétebb pillanata volt. A dolog iróniája az, hogy néhány hónapja egy ausztriai település,  Amstetten nem mástól, mint Adolf Hitlertől vonta vissza a díszpolgári címet. Azért az is elgondolkodtató, hogy az ottani képviselők miért vártak erre a döntésre ennyi ideig.

Tegnap Tarlós István meglepő kijelentést tett a Budapesti Önkormányzati Szövetséggel kapcsolatban a Hír Tv esti műsorában.  Pokorni Zoltánt és Rogán Antalt névszerint kiemelve, kifejtette, hogy ő már akkor fontos ember volt, amikor „ezek a barátaink még a Fidesz közelében sem voltak”. Furcsa módon hatnak a politikában eltöltött évek a memóriára. Ugyanis azt úgy látszik kifelejtette a történetből, hogy Pokorni Zoltán  már 1993-ban a Fidesz alelnöke volt, Tarlós István ezzel szemben akkor még javában az SZDSZ színeiben politizált. Ezekben az években lett igazán sikeres a brit Chumbawamba zenekar is. Talán emlékszik főpolgármester úr Amnesia című dalukra, amelynek a refrénje így szól: Hosszú távú memóriazavarral küzdesz? Hmm, nem is emlékszem…

Tegnap közel háromezren vettek részt a XI. „Előzd meg a fogaskerekűt!” versenyünkön. A négy kilométeres távon túra, kerékpár és futás kategóriában lehetett indulni. A verseny érdekessége a több mint 300 méteres szintkülönbség, amely bárki számára komoly kihívás. Az eredményhirdetésre gyakorlatilag megtelt a fogaskerekű végállomása melletti Rege park. Jó volt látni, hogy ennyi érdeklődő volt ezen a már hagyománnyá vált eseményen. A HTV rövid interjúja itt látható.

Tegnap ismét ülésezett a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ). Ennek a testületnek tagja mind a 23 budapesti kerület, célja pedig a kerületek közti hatékony együttműködés kialakítása, valamint a helyi érdekek érvényesítése a mindenkori kormányzat felé. A mostani megbeszélés különösen fontos volt, mert a kerületek és a főváros jövőbeli feladatmegosztása volt a téma. A BÖSZ álláspontja szerint sok terület továbbra is helyi hatáskörben maradna, ez az elképzelés talán London közigazgatási modelljére hasonlít leginkább. Az álláspontunk szerint minden kerületi polgármester automatikusan tag lenne a Fővárosi Közgyűlésben, őket további 11 listáról választott tag egészítené ki. Az Origo beszámolójával ismét Tarlós és a helyi polgármesterek közötti ellentétet próbálja keresni, élezni az ügyben. Az ülésen azonban szó sem volt erről, a helyi feladatokról és azok ellátásáról folyt végig a tanácskozás.

Tegnap az esti MTV Híradóban (a riport 23:50-nél kezdődik) meglepve hallottam, hogy Kaposváron országosan egyedülálló, kötelező úszásoktatást indítottak a másodikosok számára. Az a helyzet, hogy ez a program nálunk a Hegyvidéken már legalább tíz (!) éve működik a Városmajor utcai uszodánkban. És egyébként emellett Budapesten egyedül nálunk van kötelező mindennapos testnevelés az iskolákban. Ezt felmenő rendszerben vezettük be, ami azt jelenti, hogy most szeptembertől már a harmadikosok kapcsolódtak be a programba. Na ezt viszont mindenképpen javasolnám a kaposvári városvezetésnek, mert az iskolai keretek között szervezett testneveléssel tudunk legtöbbet tenni a gyerekek egészségéért.

Tegnap a Ráth György utcai Országos Onkológiai Intézet új belgyógyászati tömbjének avatásán voltam. A beruházáshoz az Európai Unió több mint ötmilliárd forint támogatást adott. Itt helyezték el az infúziókat előállító gyógyszertári egységet, a kúra ambulancia egységeket és a teljesen megújult bőrgyógyászatot is. A munka folytatódik tovább, hiszen hátra van még a sebészeti tömb teljes átalakítása és a diagnosztikai eszközök modernizálása. Nagyon fontos beruházás ez, hiszen ezzel jelentősen nő a betegek gyógyulási esélye, mert rövidebb várakozási idő mellett juthatnak megfelelő kezeléshez. A Hegyvidék Tv rövid interjúja itt tekinthető meg.

Ma az Origo címlapján jelent meg az a Wikileaks által kiszivárogtatott távirat, amely Pokorni Zoltán és Foley nagykövet négy évvel ezelőtti találkozójáról készült. Emlékszem, hogy Zoli milyen csöndes és higgadt volt a beszélgetés alatt végig és így még nagyobbat ütött az okos szépségkirálynős poénja. Ezt még a nagykövet asszony sem állta meg hahotázás nélkül. Azt viszont teljesen félreértették, hogy ellenszenvvel beszélt volna Orbán Viktorról. Végig elnök úrként említette, ami a „mindenkit tegezünk” amerikai kultúrában furcsának tűnhetett nekik, nekem viszont az tűnt volna furcsának, ha mondjuk Vikusnak, vagy Vityának hívta volna a Fidesz elnökét.

Egyébként April Foley eszméletlen felkészült volt belpolitikai kérdésekben és a szokásos udvariaskodási körök után azonnal belevágott a beszélgetésbe. Egy lendületes oknyomozó újságíró vehemenciájával faggatózott, mialatt a munkatársa gőzerővel jegyzetelt. Nagyon érdekelte, hogy a fideszes vezetőknek milyen viszonyuk van Orbán Viktorral, de a lehetséges párton belüli személyi ambíciók és lehetséges miniszterelnök-jelöltek is foglalkoztatták. Amikor Zoli megmondta neki, hogy fel sem merült benne az, hogy ő miniszterelnök legyen rögtön kötözködni kezdett, hogy ezt szerinte nem neki kellene eldöntenie, hanem az országnak. Mondjuk mi sem értettük pontosan, hogy ezzel mire gondolt, de aztán más irányba ment a beszélgetés. Érdekes találkozó volt és még érdekesebb így évek után elolvasni az összegzését az amerikaiak szemszögéből.

Valaki ismét széttörte az Istenhegyi út – Béla Király út találkozásánál levő tükröt. Számomra felfoghatatlan, hogy miért tartja valaki ezt jó mókának, hiszen a kereszteződés nehezen belátható, ezzel pedig jelentősen megnő a közlekedési balesetek lehetősége. Az Istenhegyi úton ráadásul sokszor nagy sebességgel jönnek le az autók, több alkalommal is történt már ezen a helyen komoly, személyi sérüléssel is járó ütközés. A tükör helyreállítása a Főváros feladata. Kértük őket, hogy minél hamarabb rakjanak fel egy új tükröt, amire azt mondták, hogy pont nincs raktáron, de már megrendelték. Remélem azért iskolakezdésig sikerül majd megoldani a dolgot, de addig is legyen mindenki óvatos a kereszteződésnél!

Azért itt a Hegyvidéken is történnek elképesztő dolgok. Tegnap többen is felhívtak, hogy mégsem volt szép dolog, hogy szombat este pénzt kértünk azoktól a látogatóktól, akik az egyébként ingyenes János-hegyi Erzsébet-kilátóból szerették volna megnézni a tűzijátékot. Először nem is értettem, hogy mi ez a képtelenség, aztán estére egy kis nyomozás után összeállt a kép. Az elmondások alapján kiderült, hogy a kilátó kávézójának üzemeltetője úgy döntött, hogy egy kis plusz bevételre tesz szert, ezért bárkinek a megkérdezése illetve beleegyezése nélkül, önkényesen jegyet kezdett árulni az esti tűzijátékra. Tették ezt annak ellenére, hogy a kávézóra vonatkozó bérleti szerződésükben egyértelműen le van írva, hogy a kilátót látogató nagyközönség számára biztosítani kötelesek a kilátó területére a szabad bejárást. Ez a tény azonban nem zavarta őket, és az elmondások szerint ezer, kétezer és háromezer forintot kértek a látogatóktól, attól függően, hogy ki milyen magasról szerette volna nézni a fényeket. Az már csak külön érdekessége a dolognak, hogy az első szintről, az „ezer forintos páholyból” nem is látszik semmi a környező fák lombjai miatt. Az ügy elképesztő, hiszen ha ez igaz, minimum csalásról, jogalap nélküli gazdagodásról, és birtokháborításról beszélünk. Ennek megfelelően az önkormányzat jegyzője rendőrségi feljelentést tett ma a XII. kerületi kapitányságon. Kérdés azonban, hogy mi történik azokkal az emberekkel, akiket akár több ezer forintra is „lehúztak” szombat este. Véleményünk szerint vissza kell hogy fizessék nekik azt a pénzt, amit jogtalanul elvettek tőlük. Ezért kérünk mindenkit, aki úgy érzi, hogy megkárosították, forduljon közvetlenül a jegyeket árusító üzemeltetőhöz, ha pedig nem jár sikerrel, akkor a rendőrségen tegyen bejelentést.

Tegnap indult kormányzati egyeztetés az önkormányzati törvény tervezetéről. Szerintem sok területen befolyásolja majd a mi működésünket, illetve a kerületben élők életét is az új törvény. Az új feladatmegosztás mellett a legérdekesebb a helyi önkormányzatok és a főváros kapcsolata lesz. Több forgatókönyv is megjelent a sajtóban korábban: volt szó többek közt kerület-összevonásról és city koncepcióról is. Én például fontosnak tartom azt, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek minden kerületi polgármester automatikusan tagja legyen, mert a helyi érdekek így érvényesülnek leginkább.

Nekem az idei Sziget hangosabbnak tűnt a szokásosnál, legalábbis szombaton, amikor simán lehetett hallani az esti fellépőket a XII. kerületből. Egyébként érdekes a Sziget töretlen népszerűsége. Egy olasz barátom szerint, amíg Rómában vagy Barcelonában az emberek minden este éttermekben és bárokban mulatnak, vagy akár csak üldögélnek nagyobb társasággal, addig Budapesten javarészt konganak az utcák, ellenben szinte minden ablakból világít a televíziók kékes fénye. Ez is biztosan közrejátszik abban, hogy a Sziget (na meg a Balaton Sound és a Volt) ennyi embernek fontos. Minden évben akad egy-két zseniális produkció is. Idén számomra a Peter, Bjorn and John volt az.

Stanley Kubrick zseniális "Mechanikus Narancs" című filmje jutott eszembe a londoni zavargások illetve fosztogatások hallatán. A beszámolók szerint ideológiai háttér nélküli, a fogyasztói társadalom elvárásaitól megzavart, tanulatlan és kilátástalan fiatalok garázdálkodnak az angol nagyvárosok utcáin. Véleményem szerint ez nagy mértékben az elmúlt 30 év átgondolatlan bevándorlási politikájának a következménye, amit sokan már előre vizionáltak. Kérdés az, hogy átterjedhet-e más, hasonló demográfiai összetételű európai városokra is az erőszakhullám és történhet-e hasonló Budapesten. Hiszen egy kerületi lomtalanítás is jól mutatja az emberek közötti óriási szociális és ideológiai szakadékot, valamint az itt élők félelmét, aggodalmát és jogos bizalmatlanságát.

Most, hogy véget ért az idei lomtalanítás, gyorsan visszaáll a Hegyvidék megszokott nyugalma és a különböző fórumokon is teret kapott indulatok szintén alábbhagynak. Többen tévedésből úgy gondolják, hogy az önkormányzat szervezi a lomtalanítást. Pedig mindössze annyi közünk van hozzá, hogy az FKF Zrt. utolsó pillanatban megküldött tájékoztatása alapján a közterület-felügyelőink a rendőrséggel együtt próbálják kordában tartani a koszt és a fejetlenséget. Egyébként egy évvel ezelőtt csináltattunk egy reprezentatív kutatást, ahol megkérdeztünk 700 véletlenszerűen kiválasztott XII. kerületben élőt, hogy jobban örülnének-e egy olyan módszernek, ahol a társasházak egy kupont kapnak, amit bármikor beválthatnak. Tehát maguk megszervezik a szemetük lerakását, értesítik az FKF Zrt.-t, aki az előre egyeztetett időpontban elviszi a lomot. Legnagyobb döbbenetemre, a megkérdezettek döntő többsége azt mondta, hogy maradjon a mostani rendszer.

 Rég láttam a milánói Museo Del Novecento-nál érdekesebb modern múzeumot. Bár Milánóban meleg van, hemzseg a turistáktól, és a vonat talán csak egy fél fokkal volt jobb a MÁV-nál, mégis ezért a kiállításért érdemes odalátogatni, aminek számomra legszebb darabja az itt látható Giorgio de Chirico festmény.